Norvégia

.gif

Norvégia, vagy hivatalos nevén Norvég Királyság (norvégül Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk)) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni partszakasza fjordjairól híres. A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királynő földre is, ahol a Troll nevű állandó kutatóállomás működik.

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sognefjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai - a Geirangerfjord és a Nærøyfjord - a természeti világörökség részei.

Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori. A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az Északi-sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják.

Norvégia megyéi
Város

Norvégia Térkép
Google Maps
1024 x 768 Képpont
Norvégia Térkép
Google Earth
1024 x 768 Képpont
Norvégia Térkép
Bing Maps
1024 x 768 Képpont
Norvégia Térkép
Nokia Maps
1024 x 768 Képpont
Norvégia Térkép
Norway Map.jpg
4,960 x 5,820 Képpont
Norvégia Térkép
Norway Map.jpg
2,000 x 2,100 Képpont
Norvégia Térkép
Norway Map.jpg
1,837 x 1,900 Képpont
Norvégia Térkép
Norway Map.png
1,200 x 1,275 Képpont
Norvégia Térkép
Norway Map.jpg
982 x 1,230 Képpont
Norvégia Térkép
Norway Map.jpg
980 x 1,220 Képpont
Norvégia Térkép
Norway Map.png
964 x 1,024 Képpont
Norvégia Térkép
Norway Map.png
677 x 1,023 Képpont
Norvégia Térkép
Satellite image of Norway in F...
4,960 x 5,820 Képpont
Norvégia Térkép
Norway-equidist.png
3,235 x 2,601 Képpont
Norvégia Térkép
1851 Black Map of Norway and S...
3,192 x 4,592 Képpont
Norvégia Térkép
Stamvegnett pr 2002.png
2,556 x 3,082 Képpont